Csőtörés Bemérés bontás nélkül

A műszeres csőtörés bemérés egy olyan megoldás, amivel a szemmel nem látható, vagy hagyományos eszközökkel pontosan meg nem határozható csőtörések, repedések helyét lehet akár centiméteres pontossággal megállapítani, a burkolatok felesleges megbontása nélkül. A következőkben bemutatjuk, hogy milyen előnyökkel jár a műszeres csővizsgálat, milyen műszerek állnak rendelkezésre és nagyságrendileg mennyibe kerül a vízszivárgás keresése műszerekkel.

A csövek a folyamatos használat során meggyengülnek, idővel elöregednek, az időjárási és természeti viszonyok kikezdik felületüket, ami csőtöréshez, vízszivárgáshoz vezet. Ez a folyamat ilyenféleképpen elkerülhetetlen, az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a javítás és helyreállítás milyen költségekkel, időveszteséggel, kosszal és zajjal jár.

A műszeres bemérés legfontosabb előnyei:

Ezzel a módszerrel tehát sokat spórolhatunk a feltárási és helyreállítási költségeken úgy, hogy amennyiben rendelkezünk biztosítással, annek költségét a biztosító jó eséllyel meg is téríti.

Hogyan működik a műszeres bemérés

A mai épületgépészet előszeretettel alkalmaz olyan megoldásokat, melyek következtében a fűtés, víz- és szennyvízvezetékek a falakba, gipszkarton lapok közé, a padlóba vagy a földbe kerülnek. Ezek esztétikai szempontból kétségkívül előnyösek, hibakereséskor azonban egy csőtörés vagy vízszivárgás megtalálása komoly problémát okozhat. Ezen megoldások elterjedésével egyidejűleg, szerencsére a diagnosztikai eszközök is jelentős technológiai fejlődésen estek át, így ma már hiperérzékeny szenzorokkal felszerelt műszerek segítségével a falban, vagy a föld mélyén futó csővezetékek vizsgálata bontás nélkül elvégezhető.

Nehéz feladat lenne a csőtörés beméréshez használt műszerek pontos működését röviden ismertetni, hiszen ezekhez az eszközökhöz gyártójuk sok esetben 100-200 oldalas technikai dokumentációt mellékel. Nem is szeretnénk mélyen a részletekbe belemenni, sokkal inkább arra szeretnénk Önnek rámutatni, hogy szinte minden féle-fajta vízveszteséget, szivárgást vagy csőtörést okozó problémát fel tudunk deríteni a megfelelő műszerek és technikák alkalmazásával.

A csövek anyaga, típusa, a probléma helye és jellege is befolyásolja, hogy melyik műszer és milyen módszer lesz eredményesen használható a vízszivárgás helyének megtalálásához. A következő műszereket és módszereket használjuk:

Korrelációs csőtörés bemérés

A korrelációs bemérés egy olyan megoldás, ami ún. korrelátor segítségével, a csőtörés helyén ("A") kilépő víz keltette zaj mérésével határozza meg a vízszivárgás pontos helyét. Első lépésben a vizsgálandó csőszakasz két pontjára rezgésérzékelőket helyezünk ("B"), melyek hidrofon segítségével felveszik a szivárgási zajt, és rádiofrekvencián továbbítják azt a korrelátor egység ("C") felé. Ezek a műszerek nagyon érzékenyek, ezért elhelyezésük olyan helyekre történik, melyek megfelelőek a hangminta felvételéhez (pl. tűzcsap, csőfal, tolózár).

A rezgések a csőtörés pontjától ("A") egyenlő sebességgel, a csőszakasz mindkét irányába terjednek. A két érzékelő ezeket a csőrepedéshez való távolságuk függvényében, más-más időben érzékeli és továbbítja. A korrelátor fogadja és értékeli az adatokat, a csőtörés pontos helyét a fogadott jelek időbeli különbségéből számolja ki.

Elektroakusztikus csőtörés bemérés

A módszer elve olyan szempontból hasonló a korrelációs vizsgálathoz, hogy itt is a csővezetéket a repedésnél, vagy törésnél elhagyó víz által keltett zajt vizsgáljuk. Ez a zaj ugyanis más jellegű, mint az, amit a víz normál áramlása során hallhatunk. Ezeket a zajokat egy kifinomult, érzékeny műszer segítségével szét tudjuk választani és meg tudjuk határozni a hiba pontos helyét.

A csővizsgálat első fázisában egy ún. tesztpálcával behatároljuk a hiba körülbelüli elhelyezkedését. Egy tapintómikrofon segítségével felvesszük a zaj keltette rezgéseket a környék különböző pontjain (pl. tűzcsap, tolózár vagy vízakna). Ezután következik a pontszerű bemérés egy talajmikrofon használatával, amikor meghatározzuk, hogy hol van a legerősebb zaj forrása. A műszer grafikusan is ábrázolja a zaj erősségét és a frekvencia-sprektumot, ezzel is segítve a pontos hibahely megtalálását.

Jelzőgázos módszer

Tipikusan a központi fűtési rendszerekkel kapcsolatos meghibásodások, valamint az alacsony vízveszteséggel járó, az ivóvízhálózatot érintő problémák felderítésére használatos a jelzőgázos csőtörés vizsgálat.

A módszer egyik nagy előnye, hogy amíg egy kifejezetten zajos környezetben történő csőtörésvizsgálat problémás lehet az akusztikus eszközökkel, addig a jelzőgázos technológia ilyen környezetben is remekül használható. Az sem elhanyagolható, hogy a vizsgálat akár a pontos nyomvonal ismerete nélkül is elvégezhető. Meglehet, ehhez a módszerhez komolyabb előkészület és nagyobb időráfordítás szükséges, azonban segítségével olyan vízszivárgások is lokalizálhatók, amik más módszerekkel nem.

A csőtörés műszeres keresése az adott épületgépészeti elemek megismerésével kezdődik. Ez egy fontos lépés, amire rá kell szánni az időt, hiszen a csőrendszer és a használt technológiák, csőtípusok ismerete fontos szerepet játszik a csőtörés pontos lokalizálásában.

A következő lépésben, egy erre a célra iparilag előállított jelzőgáz-vegyületet juttatunk a vizsgált csőszakaszba. A hidrogénből és nitrogénből álló jelzőgáz, a vízárammal együtt haladva jut el a vízszivárgás (csőtörés) helyéig, ahol aztán a csőből kilépve függőlegesen a felszin felé indul. Ez a speciális gáz képes áthaladni gyakorlatilag az összes talajrétegen, így a földfelszín fölött műszerünkkel mérni tudjuk. Ahol a gáz a legjobban mérhető, ott lesz a csőtörés helye.

---